home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9502 / TEX.CD < prev    next >
Text File  |  1995-11-15  |  14KB  |  219 lines
  1.           @VA TeX és a LaTeX szövegfeldolgozó rendszer@N
  2.  
  3.           @VLinux DTP -- I.@N
  4.  
  5.               A   személyi    számítógépek   mai    világában   szinte
  6.           természetes,  hogy  a könyvek,  újságok  szedése átkerült  a
  7.           nyomdákból  a  szerzôk,  kiadók  kezébe.  A  DTP  szoftverek
  8.           tucatja versenyez egymással  csak a DOS-os  piacon, mindenki
  9.           választhat  magának  kedve és  pénztárcája  szerint. A  Unix
  10.           operációs rendszerre gondolva többnyire  csak az Ed és  a VI
  11.           editorok   jutnak   az   eszünkbe,   pedig   vannak   komoly
  12.           kiadványszerkesztô  rendszerek  is.  1977  májusában  Donald
  13.           Knuth  megkezdte  a  TeX  és  a  Metafont   szövegfeldolgozó
  14.           rendszer  megalkotását. A  cél az  volt, hogy  egy  rugalmas
  15.           szövegfeldolgozó környezetet hozzon létre, melynek  minôsége
  16.           nyomtatott   formában  vetekszik   a  nyomdákban   készített
  17.           dokumentumok  minôségével.  Ehhez nemcsak  a  szöveges anyag
  18.           számítógépre vitelét kellett kidolgoznia, hanem a  nyomtatás
  19.           során felhasznált fontok  tárolásának módját is.  Figyelembe
  20.           véve,  hogy  a  hetvenes évek  végén  a  ma már  általánosan
  21.           használt  nagyfelbontású  monitorok  még  korántsem   voltak
  22.           elterjedtek,  a  szöveget  karakteres  terminálról  lehetett
  23.           begépelni,  a  megjelenést  pedig  a  szövegben  elhelyezett
  24.           vezérlô   utasítások   szabták   meg.   További  célkitûzése
  25.           rendszerének minél szélesebb körben való elterjesztése volt,
  26.           ezért szabadon hozzáférhetôvé tette a szoftvert. A programok
  27.           forrásszövegben    bárki    által    elérhetôk,     szabadon
  28.           felhasználhatók.  Knuth kidolgozott  egy külön  programozási
  29.           nyelvet  (a  WEB-et) a  programok  kódolására. Egy  alkalmas
  30.           programmal  ez  C   nyelvû  forrásszöveggé  alakítható.   Az
  31.           átalakító  programok  különbözô  operációs  rendszerek   alá
  32.           elkészültek.  Sok  gépre  azonban  rendelkezésre  állnak   a
  33.           bináris  file-ok is.  îgy a  TeX rendszer  a DOS  és a  Unix
  34.           operációs rendszer különbözô változatait futtató gépekre  és
  35.           Macintoshra is  letölthetô. A  TeX környezet  dolgozza fel a
  36.           begépelt szöveget. A szövegben vezérlô parancsok definiálják
  37.           a   dokumentum   formátumát,   úgymint   margók  szélessége,
  38.           sortávolság,  karaktertípus  stb. A  TeX  rendszer különösen
  39.           alkalmas  matematikai  szövegek  számítógépre  vitelére.   A
  40.           szövegben  elhelyezhetünk  képleteket,  táblázatokat. Néhány
  41.           paranccsal újraformázhatjuk  az oldalakat.  További elôny  a
  42.           rendszer magas fokú megbízhatósága. Eddigi munkám során soha
  43.           nem  fagyott  le, nem  önállósította  magát. Egy  dokumentum
  44.           lefordítás elôtt  a megjeleníteni  kívánt szövegbôl  és alap
  45.           TeX  parancsok  illetve  elôredefiniált  makrók egyvelegébôl
  46.           áll. A  makrók használata  általános a  TeX rendszerben. Egy
  47.           ilyen   gyûjteményt   --  melynek   neve   plain.tex  --   a
  48.           legegyszerûbb TeX szövegben is felhasználnak.
  49.  
  50.  
  51.           @VA TeX fordító@N
  52.  
  53.               Szövegünk fordítása úgy történik, hogy a  fordítóprogram
  54.           elôször  beolvassa  a plain.tex  makrócsomagot,  majd sorról
  55.           sorra  a mi  szövegünket. Ha  valami érthetetlent  talál,  a
  56.           fordítás  rendszerint  leáll,  egy  prompt  jelenik  meg  és
  57.           lehetôséget nyújt a hiba  javítására. Ha ez ott  nem oldható
  58.           meg, kiléphetünk egy  elôredefiniált editorba, s  korrigálás
  59.           után újrakezdhetjük a  fordítást. Hibátlan munka  esetén egy
  60.           .dvi kiterjesztésû file-t kapunk. A fordításhoz szükséges  a
  61.           forrásszöveg,  rendszerint .tex  vagy .ltx  kiterjesztéssel.
  62.           Kellenek még a fontleíró file-ok is .tfm kiterjesztéssel.  A
  63.           TeX fordító ezek alapján határozza meg a rendelkezésre  álló
  64.           helyet egy sorban a  szöveg tördeléséhez. A TeX  format file
  65.           ugyancsak szükséges, plain.fmt néven. A legtöbb TeX  parancs
  66.           elôrefordított formában itt tárolódik, a fontokra  vonatkozó
  67.           bizonyos  információkkal  együtt. A  fordítás  eredménye egy
  68.           .dvi  kiterjesztésû   file  és   a  fordítás   során  kapott
  69.           üzeneteket  tartalmazó  .log  file.  A  .dvi  kiterjesztés a
  70.           @Kdevice  independent@N (eszközfüggetlen)  szavak rövidítése.  A
  71.           file az egyes karakterek pozícióit és nevét tartalmazza,  de
  72.           maguknak a karaktereknek a képeit nem. A karakterpozíciók az
  73.           inch  ezred  részénél  pontosabban  vannak  megadva,   innen
  74.           származik az eszközfüggetlenség. Egy igen finom  raszterként
  75.           képzelhetjük  el  a  TeX  munkafelületét,  melynél bármilyen
  76.           megjelenítés során rendszerint lényegesen durvább felbontást
  77.           használunk. A .dvi file-ban a szöveg úgy van eltárolva, hogy
  78.           megjeleníthetjük   képernyôn   vagy   kiprintelhetjük  olyan
  79.           nyomtatón, melyhez van  meghajtónk. Szerencsére a  választék
  80.           rendkívül széles. A szöveg kinyomtatásának másik  lehetôsége
  81.           a PostScript formátumúvá alakítása. A .ps file kinyomtatható
  82.           PostScript  printeren,  vagy   a  GNU  GhostScript   program
  83.           segítségével  akár  mátrixnyomtatón   is.  A  .dvi   file-ok
  84.           megjelenítéséhez  már szükség  van a  fontok képére  is  .pk
  85.           kiterjesztéssel.  Ezt  lézernyomtatóhoz,   mátrixnyomtatóhoz
  86.           elôre le kell gyártani a Metafont környezet programjaival. A
  87.           legelterjedtebben    használt    fontok    azonban    készen
  88.           letölthetôk.   A   fontok   tárolásához   meglehetôsen  nagy
  89.           merevlemez-kapacitás kell.  Egy teljes  TeX rendszer  mérete
  90.           elérheti  a  20   Mbyte-ot  is.  A   felhasználót  kezdetben
  91.           zavarhatja,  hogy   nem  az   látszik  gépelés   során  amit
  92.           nyomtatott formában kapni akar. Kis gyakorlással azonban  az
  93.           író  szinte látja  maga elôtt  a végleges  alakot.  Léteznek
  94.           editorok, melyekben a nagy DTP rendszerekhez hasonlóan lehet
  95.           TeX szöveget gépelni. Ezekhez  azonban már nem lehet  ingyen
  96.           hozzájutni, áruk 8-10 ezer forint.
  97.  
  98.  
  99.           @VA LaTeX@N
  100.  
  101.               Lehetôség van új makrók, vagy a plain.tex helyett teljes
  102.           makrógyûjtemény  definiálására.   1980-ban  Leslie   Lamport
  103.           megalkotta a LaTeX környezetet. Ez egy olyan makrógyûjtemény
  104.           --   neve   lplain.tex   --,   mely   leegyszerûsít   számos
  105.           TeX-mûveletet. Az oldalak formázása egyetlen parancs. Számos
  106.           szövegformátum  úgynevezett stílus-  (style) file-okban  van
  107.           definiálva.  îgy  például   úgy  írhatunk  levelet,   mintha
  108.           formanyomtatványt töltenénk  ki. Biztosak  lehetünk, hogy  a
  109.           lefordított szövegben  minden a  helyén lesz.  Gépelés során
  110.           nem  kell   odafigyelnünk  lényegtelen   alaki  részletekre.
  111.           Könyvet és  cikkeket is  írhatunk így.  A tartalomjegyzék, a
  112.           fejezetek   sorszámozása,   az   irodalomjegyzék   mind-mind
  113.           automatikusan  elkészül.  Ha  egyszer  kész  egy stílusfile,
  114.           akárhányszor felhasználható, az eredmény mindig azonos módon
  115.           fog  kinézni.  A   kezdô  TeX  illetve   LaTeX  felhasználót
  116.           kezdetben  zavarba  hozza  a  parancsok  igen  nagy   száma.
  117.           Szerencsére    általában    csak    néhány    tucatot   kell
  118.           fejbentartani. Lehetôség van ábrák szövegbe illesztésére is.
  119.           Ehhez  már  elengedhetetlen  valamely  PostScript   rendszer
  120.           használata. A vázolt tulajdonságok alapján a LaTeX környezet
  121.           ideális sorozatban készülô kiadványok feldolgozására.  Ezért
  122.           igen  elterjedt  kutatóintézetekben,  tudományos   szaklapok
  123.           nyomdai   elôkészítése   során.   A   különbözô  folyóiratok
  124.           elkészítették  saját stílusfile-jaikat,  melyeket a  kutatók
  125.           LaTeX szövegükbe beépítve egybôl nyomtatásra készen írhatják
  126.           meg cikkeiket. További elôny, hogy az ASCII formátumú  nyers
  127.           szöveg   e-mailen   keresztül  a   világ   bármely  pontjára
  128.           elküldhetô  @K(ha  nem tartalmaz  ékezetes  karaktereket --  a
  129.           @Kszerk.)@N.  Ez  jelentôsen  lecsökkenti  az  átfutási  idôt. A
  130.           file-ok  mérete  nem  túl  nagy,  egy  60  oldalas   szövegé
  131.           mindössze 100 Kbyte. A Metafont fontleíró nyelv definiálja a
  132.           szövegben megjelenô  karaktereket. A  fontok tárolása  három
  133.           szinten  történik.   Az  .mf   kiterjesztésû  file-okban   a
  134.           karakterek   mérettôl   függetlenül   arányokkal  kifejezett
  135.           alakban  tárolódnak. Ezeket  alkalmas programmal  lefordítva
  136.           .tfm és .pk kiterjesztésû  file-okat kapunk. A .tfm  file-ok
  137.           még  nem nyomtatóspecifikusak,  de már  tartalmazzák a  font
  138.           méretére vonatkozó információt. A .pk file-ok már egy  adott
  139.           nyomtatótípusra  készülnek.  Ha  új  nyomtatóra  térünk  át,
  140.           ezeket  kell   újra  legyártani.   Rengeteg  fonttípus   van
  141.           elôredefiniálva .mf file formájában.
  142.  
  143.  
  144.           @VA Linux implementáció@N
  145.  
  146.               A TeX környezet Linux alatt is futtatható. A telepítés a
  147.           T sorozat lemezeirôl történik a Slackware disztribúcióban. A
  148.           file-ok a  /usr/lib/texmf könyvtárba  kerülnek. A  telepítés
  149.           után  célszerû  legyártatni néhány  fontkészletet.  A fontok
  150.           létrehozásához szükség  van az  X-Window környezet  bizonyos
  151.           elemeire  is.  Ezért  ezt  is  telepíteni  kell.  A   fontok
  152.           generálásához    rootként    bejelentkezünk,    belépünk   a
  153.           /usr/lib/texmf/tex/fonts  könyvtárba.  Itt  kiválasztjuk   a
  154.           kívánt font-könyvtárat, belépünk,  majd a create.sh  parancs
  155.           kiadásával legyártatjuk a fontokat. Ez elég hosszú  mûvelet,
  156.           akár  6-7  óráig  is  eltarthat  egy  i486DX50-es  gépen.  A
  157.           Linuxhoz adott fontleíró file-ok száma igen nagy. Nemcsak  a
  158.           latin ábécé betûi  találhatók meg különbözô  betûtípusokkal,
  159.           vannak  egyiptomi  hieroglifákat,  cirill  betûket  és japán
  160.           hiragana jeleket leíró .mf file-ok is. Néhány fontnál  hibát
  161.           fedeztem fel.  A .../sauter/src/fonts  file-ban a  circle.mf
  162.           helyett  lcircle.mf  és  a  circlew.mf  helyett  lcirclew.mf
  163.           írandó. A  /usr/lib/texmf/tex/latex/fd/Uyinit.fd file  nevét
  164.           változtassuk  meg  Uyinitas.fd-re és  a  file belsejében  is
  165.           értelemszerûen  hajtsuk végre  a szükséges  változtatásokat.
  166.           TeX  és  LaTeX szövegek  begépelésére  különösen alkalmas  a
  167.           Linux  jed  editora.  Ha  az  editált  file  .tex  vagy .ltx
  168.           kiterjesztésû,   az   editor  segítséget   nyújt   a  szöveg
  169.           létrehozásában.
  170.  
  171.  
  172.           @VA LaTeX2e@N
  173.  
  174.               A  Linux LaTeX  környezete a  mai legkorszerûbb  LaTeX2e
  175.           implementáció. Åtmenetet képez a LaTeX2.0 és LaTeX3  között.
  176.           A  LaTeX3  project  1989-ben indult,  és  a  LaTeX környezet
  177.           kiterjesztését  és  felhasználóbarátabbá  tételét  tûzte  ki
  178.           célul.  A  különbözô  funkciók  megvalósítását  package-ekre
  179.           bízzák,    például    táblázatok    létrehozását,    ablakok
  180.           elhelyezését,   egyszerû   diagrammok   készítését,    képek
  181.           szövegbeillesztését.   A   LaTeX3   környezet   le   kívánja
  182.           egyszerûsíteni a  felhasználó által  definiált stílusfile-ok
  183.           létrehozását is. A LaTeX2e néhány új file-t is bevezet. Ezek
  184.           közül a leglényegesebbek az .fd kiterjesztésû fontdefiníciós
  185.           file-ok,  melyek a  belsô fontleírás  és a  külsô  fontnevek
  186.           között  teremtenek  kapcsolatot. Ez  a  LaTeX2e rendszer  új
  187.           fontazonosítási   és   fontkiválasztási   rendszerével   van
  188.           kapcsolatban.  A  .dvi  file  Unix  és  így  Linux  alatt is
  189.           elméletileg  nyomtatható  az  lpr  paranccsal.  Sajnos Linux
  190.           alatt  ez   az  lpr   parancs  hibája   miatt  jelenleg  nem
  191.           lehetséges.  Azonban  a  dvips paranccsal  a  .dvi  file .ps
  192.           kiterjesztésû  PostScript  file-lá  alakítható.  A  .ps file
  193.           pedig  a  GhostScript  programmal  már  nyomtatható  bináris
  194.           file-lá alakítható. Epson mátrixnyomtatót feltételezve ez  a
  195.           @Kgs -sDEVICE=epson file.ps@N paranccsal tehetô meg. A  kimeneti
  196.           file  a   /tmp  könyvtárba   kerül,  s   az  lpr  paranccsal
  197.           nyomtatható. A  fenti áttekintés  csak rövid  ízelítô a  TeX
  198.           lehetôségeirôl.  További  információkat  lehet  szerezni   a
  199.           disztribúcióhoz  adott szövegfile-okból.  Aki mélyebben  meg
  200.           akar ismerkedni  a rendszerrel,  annak elkerülhetetlenül  be
  201.           kell   szereznie   néhány    szakkönyvet.   A   kezdô    TeX
  202.           felhasználónak ajánlom Donald  Knuth: TeXbook címû  könyvét.
  203.           Aki  a  LaTeX  rendszerrel  akar  megismerkedni,  olvassa el
  204.           Gossen, Mittelbach, Samarin: The LaTeX Companion címû mûvét.
  205.  
  206.  
  207.           @VHogyan tovább?@N
  208.  
  209.               Az eddig  leírtak a  rendszer mûködését  mutatták be,  a
  210.           szövegbevitelrôl,  a nyomtatandó  oldal megtekintésérôl  még
  211.           nem  volt  szó. Az  eredeti  TeX/LaTeX környezet  karakteres
  212.           üzemmódban  dolgozik  (az  említett  jed  editor  is), ezért
  213.           nyomtatás  elôtti  megtekintésrôl szó  sem  lehet. Az  igazi
  214.           megoldást  természetesen  a  grafikus  környezet  jelenti --
  215.           cikkünk következô  részében a  Linux X  alapú TeX rendszerét
  216.           mutatjuk be, pár példával illusztrálva.
  217.  
  218.           @KKis Zsolt@N
  219.